Vezetőink

Ahogy az ópusztaszeri épületek egyik tervezője, Csete György - a neves építész - felvidéki hallgatósága előtt fogalmazott, Magyarország szíve nem Budapesten, hanem Csongrád vármegyében dobog. Attila király, a vérszerződés, a kunhalmok, Ruzsa Sándor és több ezer éves legendák földje ez az alföldi táj, amelyet a legmagyarabb folyó, a Tisza vize öntöz évről évre. Csongrád vármegye székhelye Szeged, a délvidéki végvár, ahonnan kiindulva - többek között - 1848-ban és '49-ben, majd 1941-ben a magyar vitézek visszafoglalták a szerbektől az egész Délvidéket. Szegedről indult el a "szegedi gondolat" és Horthy Miklós kormányzó diadalútja is. Csongrád vármegyében található az egyetlen ismert alföldi székely alapítású város, Hódmezővásárhely is. A vármegye nagyobb része 1920. után is Magyarország része maradt, csupán a Szeged agglomerációjához tartozó Horgos és vidéke került a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz.

Itt, Csongrád vármegyében, Szegeden alakult meg 2001. április 21-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). A mozgalom alapítói szegedi, hódmezővásárhelyi, budapesti, stuttgarti és szabadkai fiatalok voltak. Az alakulást több éves szervezés, kapcsolatkeresés előzte meg. A mozgalom székhelye és tagjainak kezdeti találkozóhelye a Ruzsa falu (Ruzsa Sándorék egykori búvóhelye) környékén található, Toroczkai László tulajdonát képező romos tanya volt.


Toroczkai László - tiszteletbeli elnök

Toroczkai László tulajdonképpen majdnem kétszer született. Eéőször 1978. január 5-én éjjel akart megszületni, de az orvosok a szegedi klinikán hosszasan küzdöttek azért, hogy injekciókkal megállítsák a születést, mert veszélyes koraszülésnek minősítették az esetet. Mellesleg mindez a Szent Korona 33 esztendő utáni hazatérésével egy időben történt. Toroczkai László végül 1978. március 10-én látta meg a napvilágot, miután az orvosok mesterségesen megindították a szülést, január 5-e után ugyanis nem akart többé megszületni.

Tóth László néven látta meg a napvilágot, de újságírói és közéleti szerepvállalása miatt tizennyolc éves korában - édesanyja felmenői után - felvette a Toroczkai nevet. Édesapja családját a bácskai Hódságból telepítették ki a szerbek, de anyai nagyapja is a történelmi Bács-Bodrog vármegye területéről került Szegedre. Őseinek gyökerei azonban az erdélyi Torockóra és Kolozsvárra, valamint a felvidéki Túróc vármegye területére is vezetnek. Így talán nem csoda, hogy Toroczkai László már gyermekkorában a trianoni probléma iránt kezdett érdeklődni. Ősei között a történelemből és irodalomból is ismert személyek sorakoznak. Volt, akire Toroczkai László nem lehet büszke, de a legtöbben dicsőséget hoztak a család nevére, s a felmenők között egy aradi vértanú is szerepel: Nagysándor József.

Toroczkai László gyermekkorában versenyszerűen sportolt, 1990-ben kenuban Diákolimpiát nyert. Iskolai éveit a szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskolában, majd a Piarista Gimnáziumban töltötte. 1996-ban érettségizett Szegeden. Alapítója, később elnöke a Hagyományőrző Ifjúsági Szövetségnek. 1996-tól a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) ifjúsági tagozatában politizált, majd szegedi szervezetének vezetője lett. 1997-tõl a Magyar Fórum című hetilap munkatársa volt. Toroczkai László 1997-ben kezdte meg tanulmányait a József Attila Tudományegyetem kommunikáció tagozatának levelező szakán. 1998. tavaszán a MIÉP szegedi országgyűlési képviselőjelöltje, megyei sajtófelelőse. Kampányfőnökének édesapját kérte fel, akit a választások után, 1998. nyarán a MIÉP szegedi szervezetének elnökévé, majd a város önkormányzati képviselőjévé választottak. Toroczkai László 1998. nyarán Budapestre költözött, ahol a MIÉP parlamenti tudósítójaként dolgozott. Jugoszlávia bombázása idején Vajdaságban tartózkodott, a Magyar Fórum délvidéki tudósítója volt. Újságíróként, „szabadúszóként” 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben rövidebb-hosszabb ideig Koszovóban tevékenykedett. Toroczkai Lászlót 1999. szeptember 9-én a Szerbiához tartozó Horgos közelében négy szerbül beszélő ismeretlen férfi súlyosan bántalmazta, miközben a határon átnyúló politikai maffiáról szóló riporthoz gyűjtött információkat. A magyar kormány által alapított „Esély a stabilitásra” Közalapítvány kurátoraként részt vett a Milosevics-rezsimet megbuktató jugoszláviai ellenzék finanszírozásában és támogatásában. Toroczkai László 2000-ben lemondott a MIÉP-pel kapcsolatos tisztségeiről, visszavonult a pártpolitizálástól. 1999-től éveken át a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának szerkesztő-riportere volt, valamint 2002-től a korábban Kanadában megjelenő Magyar Jelen című hetilap főszerkesztője, magyarországi kiadója. 2005 év végén jelent meg első könyve, a Vármegyés a véres úton című kötet, amely eddigi harcait és írásait, a szerző munkásságát mutatja be.

Toroczkai László 2001 január elején megalapította a Hatvannégy Vármegye Alapítványt, majd 2001 tavaszán a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM), amely az első egységes kárpát-medencei, harcosan jogvédő ifjúsági szervezet volt. Toroczkai László indította útjára a Magyar Sziget fesztivált is, amely a legnagyobb kárpát-medencei nemzeti ifjúsági találkozóvá vált. A mozgalom sok tízezer tankönyvvel, oktatási segédeszközökkel segítette a határon túli magyar anyanyelvi oktatást, Erdélyben, Csángóföldön és Délvidéken, de a magyarországi Verőce iskolájában is. Minden esztendőben június 4-én több ezer embert vonzó felvonulással és tüntetésekkel emlékeznek Magyarország feldarabolására. Az évek alatt több száz kulturális rendezvényt szerveztek és a nevükhöz fűződik a történelem első versailles-i Trianon-ellenes demonstrációja is. Toroczkai Lászlót megalkuvást nem ismerő, igazságot kereső jogvédő tevékenysége miatt számos támadás érte a titkosszolgálatok, a politika, a média, vagyis a jelenlegi status quo fenntartásában érdekelt hatalmak részéről.
2004-ben Toroczkaiékat Szabadka mellett egy szerb banda támadta meg, de mivel sikeresen megvédték magukat, rendőrségi hajsza indult az egész délvidéki HVIM ellen. Végül Toroczkai ügyvédje társaságában maga jelentkezett a szabadkai rendőrségen, ahol letartóztatták, majd 48 órás őrizet után a határra szállították és kitoloncolták. 2006-ban hasonlóképpen jártak el vele szemben a szlovák hatóságok is, amikor a magyarellenes támadások miatt szervezett demonstrációjukat hamis indokokkal, törvénytelenül betiltották, ám Toroczkai egymagában mégis megjelent Pozsonyban a Belügyminisztérium épülete előtt. Újságírók gyűrűjéből tucatnyi rendőr hurcolta el, majd egy 9 órás kihallgatást, ujjlenyomatvételt, meghurcolást követően Rajkánál átadták a magyar határőrségnek. A trianoni diktátum óta eltelt 86 évben Toroczkai Lászlót tiltották ki a legtöbb trianoni utódállamból: 1 évre Szerbiából, 3 hónapra Romániából és 5 évre Szlovákiából.

Zagyva György Gyula - elnök

Zagyva György Gyula 1976-ban született Egerben, itt végezte tanulmányait, és jelenleg is a városban él. Családja, mely apai részről Ung vármegyéből származik ötödik generáció óta él a városban és környékén. Családjában a jobboldaliság természetes. Elmondása szerint nagyapja már gyermekkora óta terelgette a radikális életfelfogás és véleménynyilvánítás felé. A '90-es években tagja volt több Egerben működő, pártonkívüli jobboldali szervezetnek, majd később a MIÉP egri szervezetének tagja, és a MIÉP IT egri alelnöke. Ezekben a szervezetekben sok tapasztalatot szerzett jobboldali mozgalmak építésében és szervezésében.
Évek óta jár ki Moldvába, az ottani csángómagyarok kultúrája érdekében szervezett iskolán kívüli oktatási programokban vesz részt az Egerben működő Petrás Incze János Kultúrális Egyesület tagjaként. Az itt végzett munka ideje alatt nagyon jó kapcsolatokat alakított ki és sok barátot szerzett. Többek között a Klézsén működő Szeret-Klézse Alapítvány vezetőjével, Duma Andrással, aki a Magyar Szigetnek is rendszeres előadója. A HVIM-mel a 2002-es II. Magyar Szigeten került kapcsolatba.

 (Forrás: www.hvim.hu)